A helyi termékek III. műhelyfoglalkozását a Megyeháza Szász-termébe szervezte a BORA 94 Nonprofit Kft. A téma ezúttal két közkedvelt, mindennapjaink táplálkozásának szerves részét képező, régóta ismert és fogyasztott, szinte minden háztartásban fellelhető termék, a LEKVÁR és a SAJT előállításának, piacra juttatásának lehetőségeit kívánta bemutatni. A választásunkban a gasztronómiai élvezet is szerepet játszott, hiszen a sajt savas, tejszerű ízéhez illenek a gyümölcs édes ízei, legyen szó friss, szárított vagy lekvárnak eltett gyümölcsről. Akár tehéntejből, kecsketejből vagy juhtejből készült a sajt, ízét az édes és sós aromák kombinációja még nagyszerűbbé teszi. A rendezvény keretében bemutatásra kerültek olyan eszközök, amelyek segítségével a helyben előállított termékek és szolgáltatások értékesítése, különlegessége, és védelme jobban biztosítható. Erre olyan előadókat kérünk fel, akik a terület szakértői, illetve olyan kistermelők, akik saját példájukon keresztül mutatják be azt a – buktatókkal és megoldásokkal övezett – folyamatot, amelynek eredményeképpen ma már termékeikkel számos helyen meg tudnak jelenni.
A műhelyfoglalkozás első részében a sajt és lekvár kistermelői előállítási és értékesíthetőségi feltételrendszeréről kaptak tájékoztatást a résztvevők Dr. Joó László hatósági állatorvos tolmácsolásában. Ugyancsak ebben a blokkban az online marketing eszközöket ismerhette meg a mintegy 40 résztvevő, amelyek segítségével sokkal sikeresebben értékesíthetik termékeiket.
A rendezvény második részében neves helyi termelők saját példájukon keresztül mutatták be a kihívásokkal teli folyamatot, amíg a kezdetektől eljutottak a valódi hírnévig. Az előadásokból kiderült, hogy a sajt és lekvárkészítés jól meghatározható biokémiai folyamatok összessége, legyen szó ipari vagy kisüzemi előállításról. Mégis van valami, ami az éléskamrákban a stelázsin lévő terméket megkülönbözteti a szupermarketek polcain lévő tömegterméktől. Ez a valami az igény nagyanyáink világát idéző igazi gyümölcsből készült lekvárok, vagy az istállók illatát, esetleg a füst szagát magán hordozó teljes tejből készült sajtok iránt. A tartósítószerektől, adalékanyagoktól mentes, 100%-ban természetes összetevőkből készült kézműves termékek előállításához nem elég pusztán a technológiai ismeret, kell az elhivatottság, a lelkesedés és a hagyományok iránti tisztelet.
Érdekes volt hallani, hogy a vállalkozásuk indítása legtöbb esetben vagy a kényszer vagy a véletlen műve volt. Az előadásaikból az is látható volt, hogy a sikerességig vezető úthoz nagy ambíció, sok lemondás, és kockázatvállaló képesség kellett.
Értékesítési lehetőségek – Válaszol Lengyelné Bencze Viktória
Lengyelné Bencze Viktória a Borsod-Torna-Gömör Egyesület munkaszervezet vezetője
Milyen lehetősége van egy kistermelőnek termékei értékesítésére?
Többféle hagyományos csatornája is ismert a kézműves termékek értékesítésnek (pl. termelői piac, éttermek, rendezvények, stb.) viszont még a kistermelők közül is kevesen tudják, hogy létezik egy ún. falusi vendégasztal működtetési lehetőség, ami a térségük turisztikai kínálatát is színesíti. Ezt a szolgáltatást csak kistermelő működtetheti (a kistermelő fogalmát a kistermelői élelmiszertermelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet szabályozza). A falusi vendégasztal szolgáltatás keretein belül a kistermelő a gazdaságába látogató turistákat látja vendégül. Ennek során falusias, tanyasias, vagy vidéki környezetben a házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységeket bemutathatja és az így elkészített élelmiszereket kínálja fel helyben fogyasztásra. A falusi vendégasztal szolgáltatást a kistermelő kiegészítheti az ételek felkínálása és a hagyományok bemutatása mellett a regisztrációja szerinti saját termékeinek (pl. lekvár, kolbász, kenyér) elvitelre értékesítésével. Az így elkészült étel (pl. lekváros kenyér, bográcsgulyás, töltött káposzta) csak helyben fogyasztható. A kiszállítás jogszabályilag nem megengedett. A kistermelő falusi vendégasztalt a maga által megtermelt, vagy előállított élelmiszerek felhasználásával üzemeltethet. Ehhez kiegészítő alapanyagként vásárolhat élelmiszereket, továbbá más kistermelőtől vásárolt késztermék felhasználásával készítheti ételeit. A termelési, előállítási és értékesítési mennyiségek nem haladhatják meg a kistermelői rendelet 52/2010 FVM rendelet 1. mellékletében meghatározott mennyiségeket. A kiegészítő alapanyagokat nem határozza meg a rendelet, az csak túlszabályozás lenne. A falusi vendégasztal szolgáltatás keretében végzett élelmiszer-előállítás során – mivel erre nemzeti szabályozás még nem készült – így az EU-s jogszabály az irányadó: 852/2004/EK rendelet.
A falusi vendégasztal érdekessége még az is, hogy a gazdától nem elvárt, hogy szakképzett szakács legyen. Az persze igen, hogy úgy tudjon főzni, hogy évek múltán megemlegessük.
